Amikor csendes a műhely...

Akkor sem áll meg az élet.
Kedves Olvasó!
Mesélek egy kicsit az Alkotóműhelyről.
Immár négy éve, hogy megszületett az ötlet, majd némi izgalommal, várakozással és persze rengeteg kérdéssel elindult a kisvállalkozásom és a weboldalam.
A műhelyben eleinte fülmelegítők, arctisztító korongok, könyvjelzők készültek és néhány egyedi táska. Akkor még azt gondoltam, hogy én bizony sosem fogok amigurumit horgolni. Aztán beleszerettem ezekbe a kedves figurákba, magába a technikába, és szinte le sem tettem a horgolótűt.
A Tia B történetéhez nemcsak a varrás és a horgolás tartozik.
Az írás régóta az életem része. Már gyerekkoromban arról álmodoztam, hogy író leszek. Híres író, aki egy árnyas, Balatonra néző teraszon ül az írógép billentyűit kopogtatva.
Az élet aztán másfelé vitt, és sokáig a távolba veszett ez az álom. Egészen 2009-ig, amikor édesanyám elvesztése olyan fordulatot hozott az életembe, amire nem számítottam.
Egyik alkalommal, vezetés közben, megjelent a fejemben egy teljes történet. Nem foszlányok, nem néhány egymáshoz kapcsolódó gondolat, hanem egy egész történet, amely nem hagyott nyugodni. Ott maradt velem, nem kopott el, nem akart eltűnni.
Két évvel később leírtam.
Aztán jött a többi történet. Versek, rövid írások, néhány mese, majd évekkel később egy regény is.
Az idő azonban mindig kevés.
A vállalkozás indulása sem volt zökkenőmentes. Mindig új alapanyagokra volt szükség, új ötleteket kellett kitalálni, és hamar megtapasztaltam, hogy a személyes megjelenésnek is fontos szerepe van. Vásárokra, piacokra, falunapokra jelentkeztem, ahová csak lehetett. Készültem, pakoltam, vittem az elkészült munkáimat, és igyekeztem mindig valami újdonsággal megtölteni az asztalomat.
Az év vége mindig a legerősebb időszak. A főállásom mellett, amikor csak tudtam, horgoltam, varrtam, hogy legyen miből választani, és mindig várja valami új azokat, akik megálltak a portékáim előtt.
Tavaly év végén aztán döntést hoztam. A megnövekedett megrendelések teljesítése mellett már nem tudtam a kitelepüléseket is vállalni, és közben egyre erősebben éreztem, hogy szeretnék több időt adni a meséknek.
Az idei évben kezdett igazán kikristályosodni bennem az irány:
Tia B Mesevilág – textilbabákkal, mesékkel és a képzeletnek hagyott hellyel.
Persze a változás nem egyik napról a másikra történik. A webshopban és a Meska boltomban még mindig sokféle termék közül lehet választani, a megrendelések is változatosak. Sokszor érzem úgy, hogy túlságosan sokfelé osztom meg az energiáimat.
Most is készülnek újdonságok a műhelyben: horgolt játékok, táskák, és itt vár rám a sok félkész baba, a leszabott babaruha. Közben újabb mesék születnek, és reményeim szerint hamarosan az első mesekártyák is megvalósulnak.
Az utóbbi időben a rajzolás örömét is újra felfedeztem. Eldöntöttem, hogy a kis mesékhez saját illusztrációkat készítek. Izgalmas kaland ez is, hiszen a fejemben megszülető történetek így lassan képekben is életre kelhetnek.
Kíváncsi vagyok, hogyan fogadjátok majd őket – és legfőképpen arra, mit szólnak hozzájuk a gyerekek, akiknek szívből készítem mindezt.
Így már látszik, hogy a csendes műhely nem egyenlő a tétlenséggel.
Lehet, hogy most nem találkozunk a vásárok forgatagában, és kevesebb újdonság kerül fel egyszerre a webshopba. De a háttérben továbbra is dolgozom, tervezek, varrok, horgolok, írok és rajzolok.
Lassan formálódik az a világ, amelyben a babák nemcsak kedves játékok, hanem mesék szereplői is lehetnek. Ahol egy apró figura történetet kap, egy történethez kép születik, és a képzelet újabb ajtókat nyit meg.
Talán ez lesz a Tia B következő fejezete.
Örülök, hogy itt vagy, és velem tartasz ezen az úton!
Szeretettel,
Timi – Tia B




Hozzászólások